Baja Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa, a Bajai kistérség központja.

Fekvése
A Duna bal partján, az 55-ös és 51-es főút mentén, a Mohács-szigettel szemben fekszik. Budapesttől 167 kilométerre található. Három nagy tájegység, a Duna-ártér, a Kiskunsági homokhátság és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál épült. Fontos közlekedési csomópont. A legfontosabb déli átkelőhely a Dunán. A Duna-híd 1909-ben épült.

Története
Neve török eredetű, jelentése bika. Első okleveles említése 1323-ból származik.

Ásatások alapján területe az újkőkor óta lakott. Már az Árpád-korban fontos átkelőhely volt a Dunánál. Palánkvára a törökök uralma alatt volt a mohácsi csatától 1687-ig. Városi rangot 1696. december 24-én nyert I. Lipóttól. Címere ezen dátum miatt ábrázolja a bibliai Ádámot és Évát.

A későbbiekben sokat szenvedett: pestisjárvány (1739), árvíz (1751) és tűzvész (1840) pusztította. 1839-ben a városban megkezdődött a magyar nyelvű oktatás, 1845-ben megnyílt az első gőzfűrdő. A 19. század utolsó harmadában fejlődésnek indultak a közművek is. 1885-ben egyes bajai utcákat már gázzal világítottak ki, 1887-től pedig rendszeres a gázszolgáltatás. 1892-ben megnyílt a bajai telefonhálózat. A városnak azonban 19. század végén sem volt vízvezeték- és csatorna-hálózata.
1919-1921 között szerb megszállás alatt állt.
1930-ban hozzácsatolták Bajaszentistván nagyközséget. 1920 és 1941, majd 1945 és 1950 között ismét Bács-Bodrog vármegye székhelye volt.

Gazdasága
Fontos folyami kikötő. Évszázadokig vezető ...